kihullnak kezembõl a könyvek.
a világ magamra hagy.
mostantól hûvösebb napok jönnek.
szûkülõ idõm egyre tágasabb
elfordul tõlem a holt anyag
vonásaim halványnak látszanak
leválnak lassan rólam a dolgok
ÃÂÂgy leszek egyszerre mégis boldog
és ha az égi határon innen
elszámoltat az Isten
nekem vámolni valóm nincsen
a bûnöket mindet bánom
és ha lehet
újracsinálom
mert tettem
amit hittem
velem megtörtént a minden
lettem fegyelem neveltje
szerencse kegyeltje
elbukni ÃÂÂgy többet ér
mint árnyékban élni
hazugan félni
az alku bolondja
a szavakat fonja
temérdek érdekért
és ha jön az álom
aludni jó
a távolság
törékeny üveggolyó
halkul a dallam
alig hallható
bennem is szól
az örök altatóIn the silent views of the night
When souls are filled with sorrow
I thought that day had been a dream
A dream within a nightmare
To keep an eye on the flowers
Over their magical presence
A voice from the past cries now
And all its days are trances
I felt her once..., once only
I must not say how much it was
Beneath the silvery moonlight
Gave out in return for the love light
The pearly lustre of the moon went down
Smelled no more her rose scent,
It smiled and died since she departed
The heart of the shadowflower...
Slided away Shadowflower
In the silent views of the night
When souls are filled with sorrow
I thought that day had been a dream
A dream within a nightmare
To keep an eye on the flowers
Over their magical presence
A voice from the past cries now
And all its days are trances
Her shadow gave me sigh for sigh
When deep black clouds are forming
Less bright are the stars in the moonlight
Which I worship in the sky
The pearly lustre of the moon went down
Smelled no more her rose scent
It smiled and died since she departed
The heart of the shadowflower...
Slided away Shadowflower